Mi az a MoSCoW prioritásmeghatározási módszer?

A mnemonikák közül a MoSCoW prioritásrendezés az egyik leghatékonyabb rövidítés az agilis scrum szoftverfejlesztésben. A név röviden összefoglalja a terméktervezés során az elemek prioritásainak meghatározására alkalmazott kritikus és gyakran ismételt gyakorlatot.

Szóval, mi ez? Miért van rá szükség? Hogyan kell használni? Derítsük ki!

Mi az a MoSCoW prioritásrendezés?

A MoSCoW prioritásrendezés egy hatékony technika, amelyet az agilis projektmenedzsmentben használnak a feladatok és kezdeményezések prioritásainak meghatározására. A MoSCoW egy mozaikszó, amely a következőket jelenti

Mindegyik egy-egy prioritási kategória, amely iránymutatást ad a csapatnak a következő sprintekben fejlesztendő feladatokhoz. A MoSCoW prioritási módszer az agilis keretrendszerben bármihez alkalmazható, beleértve a követelményeket, tesztes használati eseteket, felhasználói történeteket, hibákat/meghibásodásokat, elfogadási kritériumokat vagy feladatokat.

A MoSCoW modell az agilis termékfejlesztésen túl is segíthet a munkák prioritásainak meghatározásában. Az iparágakban a MoSCoW módszert beépítik az üzemeltetési menedzsment szoftverekbe, hogy segítsék a projektcsapatokat a jobb döntések meghozatalában.

Ha már léteznek más prioritás-meghatározási módszerek, köztük a legegyszerűbb magas-közepes-alacsony skála, miért van szükségünk egy újabb módszerre? Nézzük meg, hogyan jött létre és hogyan fejlődött.

A MoSCoW prioritásrendezés eredete és története

A MoSCoW prioritás-meghatározási technikát Dai Clegg, az Oracle munkatársa fejlesztette ki 1994-ben, hogy segítsen csapatának a projektfeladatokat kritikus és nem kritikus feladatokra osztani a gyors alkalmazásfejlesztési (RAD) folyamatokban. Kifejezetten időkorlátos projektekben alkalmazta a projekt követelményeinek prioritásba rendezésére.

Az évek során ez a módszer az agilis projektmenedzsment alapvető elemévé vált. Egyszerűsége és az egész projekt végrehajtása során a csapat számára prioritást élvező feladatokra való összpontosítása miatt vált népszerűvé és elismertté.

A MoSCoW prioritásmeghatározási módszer előnyei

Annak ellenére, hogy már két évtizede létezik, a MoSCoW prioritás-meghatározási technika továbbra is népszerű a Dinamikus Rendszerfejlesztési Módszert (DSDM) alkalmazó csapatok körében. Íme, miért.

Egyszerűség

A MoSCoW technika hihetetlenül egyszerűen érthető. Segít tisztázni a rendelkezésre álló lehetőségeket, hogy elkerülhetőek legyenek a zavaró tényezők. (A használata azonban nem ennyire egyszerű, mivel lehetnek véleménykülönbségek például abban, hogy mi a kötelező és mi a kívánatos. Erre kicsit később visszatérünk. )

Egyértelműség

A kategóriák egyértelműséget biztosítanak és csökkentik a zavart. Ha valami nem elengedhetetlen, akkor nem kerül be a következő sprintbe. Ez biztosítja, hogy a csapat stresszmentesen, a legjobb munkájára koncentrálhasson.

Fókusz

A MoSCoW módszer segít a vezetőknek és a csapatoknak felismerni, mi a fontos és mi igényel azonnali figyelmet. Azáltal, hogy a magas prioritású feladatokat „kötelező” kategóriába sorolják, a vezetők biztosíthatják, hogy minden rendelkezésre álljon a feladat elvégzéséhez. Emellett csapatként megvitathatják az egymással versengő prioritásokat.

Alkalmazhatóság

A MoSCoW-módszer szinte mindenre alkalmazható. Bármilyen feladat prioritásainak meghatározásához használható. Például egy csapatvezető tíz fejlesztőt jelölhet meg „szükséges” és további hármat „lehetséges” kategóriába, hogy felettesei tudják, hány emberre van szükségük.

Kommunikáció

A prioritási szintek hozzárendelése ebben a módszerben kiváló kiindulási pont a projekttervezési és sprinttervezési megbeszélésekhez. Ha valamit kötelezőnek vagy nem kötelezőnek minősítünk, az arra ösztönzi az embereket, hogy konkrétan egyetértsenek vagy ellenezzenek.

Határok

A MoSCoW prioritásrendezés nagyon hatékonyan megakadályozza a hatókör kiterjedését. Az egyértelmű prioritások biztosítják, hogy minden újonnan hozzáadott funkció átmenjen a prioritásrendezési folyamaton, segítve a projektmenedzsereket az elvárások kezelésében.

A MoSCoW-módszer hátrányai

Előnyei ellenére a MoSCoW prioritásmeghatározási módszernek is vannak kihívásai. Ezeket az alábbiakban tárgyaljuk.

Kétértelműség: A kötelező és a nem kötelező elemekről könnyű megegyezni. De a kívánatos és a lehetséges elemek már kétértelműbbek lehetnek. Bár a keretrendszer egyértelmű definíciókat tartalmaz, a gyakorlatban ez bonyolulttá válhat. Ráadásul a csapatok gyakran nem értenek egyet a nem kötelező elemek definíciójáról – ezeket kihagyják ebből a sprintből, vagy az egész termékből?

Túlzott leegyszerűsítés: Ez a módszer azzal a kockázattal jár, hogy túlzottan leegyszerűsíti a komplex agilis projekteket, ahol a feladatokat nem lehet könnyen különálló kategóriákba sorolni, és nem biztos, hogy megfelelően kezeli a feladatok közötti összefüggéseket.

Szubjektivitás: Mint minden módszer, a MoSCoW prioritásrendezés is szubjektív. A csapatnak össze kell ülnie, hogy döntsön a feladatok prioritásáról. Hátránya, hogy nem sokat segít a folyamat objektivitásának biztosításában.

Igényes: Ahhoz, hogy egy feladatot a MoSCoW keretrendszerben prioritásba sorolhassunk, mindegyiknek részletes leírásával és kontextusával kell rendelkeznie. Például egy agilis projektmenedzsment eszköz „címkézési” funkciója bizonyos felhasználási esetekben elengedhetetlen lehet, miközben nem tűnik kritikus fontosságúnak. A termék tulajdonosoknak időt és energiát kell fektetniük a definíciókba, hogy pontosan kategorizálhassák azokat.

Egy szintű: A négy kategórián belül nincs lehetőség a tételek további prioritásba rendezésére. Ez azt feltételezi, hogy minden kötelező elem egyenlő prioritással rendelkezik, ami hatástalanná teszi a tervezést.

A MoSCoW prioritásmeghatározási módszer kategóriái

A MoSCoW prioritásmeghatározási módszer négy kategóriát különböztet meg: kötelező, ajánlott, lehetséges és nem szükséges.

#1 Elengedhetetlen

A „must-have” feladatok kritikus fontosságúak a jelenlegi sprint időtartama alatt. A „must” kategóriában a „must” néha „minimálisan használható részhalmazként” definiálható. Ez biztosítja, hogy az iteráció a funkciók minimális szintű használhatóságát tegye lehetővé.

A kötelező funkciók általában kritikus fontosságúak az ügyfelek számára, megfelelési követelménynek vagy biztonsági/hozzáférhetőségi előírásnak. Ezen funkciók nélkül a terméknek nincs értelme a piacra kerülni.

#2 Szükséges

A „szükséges” feladatok a második prioritási szintbe tartoznak. Ezek a feladatok fontosak, de nem kritikusak a jelenlegi időkeretben, és szükség esetén elhalaszthatók.

A „lehetséges” funkciók általában kisebb hibajavítások vagy teljesítményjavítások, amelyek nélkül a termék ugyan nem optimálisan, de működőképes marad. A csapatok gyakran valamilyen ideiglenes megoldással kezelik ezeket a feladatokat.

#3 Lehetséges

A harmadik kategória a „lehetne” feladatok, azaz a kívánatos, de nem szükséges feladatok. A „kellene” és a „lehetne” közötti kritikus különbség az, hogy az előbbi fontos és jelentősen befolyásolhatja a termék sikerét (ügyfél-elégedettség, bevétel, jövedelmezőség stb.), míg az utóbbi kényelmesen kihagyható anélkül, hogy ez komoly károkat okozna.

A csapatok csak akkor rangsorolják a „lehetséges” feladatokat, ha azok elvégzése nem befolyásolja a fejlesztőcsapat költségeit vagy munkáját. A helyzet alakulásával a „lehetséges” feladatok gyakran új rangsort kapnak és fejlesztésre kerülnek.

#4 Nem lesz (ezúttal)

A „nem szükséges” feladatok a projekt jelenlegi hatókörében nem szükségesnek minősülnek. Ezek a feladatok vagy funkciók a legalacsonyabb prioritással rendelkeznek, és az első ellenállás jeleire elhagyásra kerülnek.

A nem szükséges funkciók nagyon csekély hatással vannak a projekt sikerére. Nem rontják az eredményeket, de nem is teremtenek hozzáadott értéket.

Bár ez a technika nagyon hasznos lehet, nem minden esetben hatékony. Íme azok a helyzetek, amelyekben a legjobban működik.

Mikor érdemes a MoSCoW prioritizálási módszert alkalmazni?

A MoSCoW prioritásrendezés kiváló döntéshozatali eszköz számos személyes és szakmai helyzetben. Amikor rendet rak a lakásában, ahelyett, hogy azt kérdezné, hogy egy tárgy „örömöt okoz-e”, megkérdezheti, hogy „szükséges-e”.

Egy agilis projektmenedzser számára ez ennél is sokkal értékesebb lehet. Íme, hogyan.

Idő: A MoSCoW-elemzés elsődleges meghatározó tényezője az idő. A kategorizálás a jelenlegi sprintre vagy időkeretre vonatkozik. Rendkívül hatékony időérzékeny projekteknél, szoros határidőkkel.

Erőforrások: Mi van, ha korlátozott számú fejlesztővel rendelkezik? Használja a MoSCoW módszert, amely segít maximalizálni a rendelkezésre álló erőforrásokból elérhető eredményeket.

Termékindítás: A projekt elején el kell döntenie, mire kell először összpontosítania, és mi képezi a minimálisan életképes termékét (MVP). A MoSCoW prioritásrendezés rendkívül hasznos lehet ezeknek a beszélgetéseknek a levezetésében.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a MoSCoW nem feltétlenül alkalmas minden projektre, különösen azokra, amelyek összetett függőségekkel rendelkeznek, vagy ahol minden feladat egyformán kritikus.

Hogyan valósítsuk meg a MoSCoW prioritásmeghatározási módszert?

A sikeres MoSCoW-prioritizáláshoz világos és hatékony folyamatokra van szükség. Íme egy folyamat vázlatos leírása és tippek arra, hogyan prioritizálhatja munkáját bármely ingyenes projektmenedzsment szoftverrel, például a ClickUp-pal, hogy minden rendben legyen.

1. Készítse el termék-backlogját

Mielőtt prioritásokat állítana fel a jövőbeli kiadáshoz, elengedhetetlen, hogy elkészítse a lehetséges feladatok listáját. Általában ezt a termék-backlogban vázolják fel. A kutatások és a többfunkciós csapatok visszajelzései alapján válasszon ki néhányat a backlogból.

A ClickUp alkalmazásban ezeket feladatokként, mérföldkövekként, funkciókként, hibákként és egyebekként állíthatja be, hogy könnyebben rangsorolhassa őket.

2. Adjon hozzá részleteket a termék-backloghoz

Mint korábban említettük, a MoSCoW prioritásrendezés egyik elengedhetetlen tényezője a feladattal kapcsolatos megfelelő információ. A mi, miért, hogyan, mikor és ki kérdések megválaszolása nélkül lehetetlen lenne a helyes prioritásrendezés. Ezért gyűjtsön össze minden információt, amit csak tud. Ez lehet:

A ClickUp feladatok lehetővé teszik alfeladatok, ellenőrzőlisták, időbecslések, felhasználók, címkék, egyéni mezők és egyebek hozzáadását. Használja a ClickUp hierarchia útmutatóját az információk hatékony szervezéséhez.

3. Határozza meg a prioritási kategóriák definícióit

Mit jelent a „must-have” kifejezés? Milyen paraméterekkel kell rendelkeznie egy feladatnak ahhoz, hogy „must-have”-nek minősüljön? Az egész csapatnak egyet kell értenie abban, hogy valamit „won’t-have”-nek minősítsen?

A leggyakrabban használt módszerek a súlyozott pontozás, a Kano-modell vagy a „buy-a-feature” (funkcióvásárlás). Ha ez úgy tűnik, mintha újabb réteg keretrendszerek/modellek lennének, itt talál néhány projektprioritizálási sablont, amelyet felhasználhat.

Gondosan válassza ki a sajátját. A feladatok prioritásainak meghatározása előtt elengedhetetlen ezeket a definíciókat megadni. Ez elősegíti a folyamatok szabványosítását a megfelelő prioritáskezelés érdekében. Emellett helyezzen el egy eszkalációs mátrixot, hogy vitás esetekben valaki döntést hozhasson.

Annak érdekében, hogy mindenki megértse és betartsa a prioritások meghatározását, dokumentálja és tegye közzé azokat a ClickUp Docs-ban. Dolgozzon együtt rajtuk, hogy a csapat egyetértse velük. A Docs-ban a ClickUp AI segítségével összefoglalhatja a hosszabb meghatározásokat, hogy könnyebben hivatkozhasson rájuk.

4. Közösen döntsék el a prioritásokat

Miután az alapvető munkát elvégezte, itt az ideje a prioritások meghatározásának. Hívja össze a csapatot, hogy értékeljék az összes lehetőséget, és állapítsák meg a prioritásokat.

Válasszon a ClickUp bármelyik nézetéből, hogy megtekintse az Ön igényeinek megfelelő információkat. Például a legtöbb agilis csapat általában a Kanban táblát használja, hogy az összes kategorizálatlan elemet egy oszlopban tartsa, majd drag-and-drop módszerrel a megfelelő prioritásokba helyezze át őket. A Kanban táblán az elemeket is szűrheti aszerint, hogy mit szeretne látni.

Nyíltan beszéljék meg az üzleti követelményeket. Íme néhány szempont, amelyet érdemes figyelembe venni.

Ne feledje, hogy ami az előző szakaszban még csak „lehetséges” kategóriába tartozott, a következőben már „szükséges” kategóriába kerülhet. Például az MVP fejlesztése során előfordulhat, hogy egyes elemeket „lehetséges” kategóriába sorolt, mert azok nem voltak elengedhetetlenek a jelenlegi sprintben. Az MVP elindítása után azonban ezek a funkciók már „szükséges” kategóriába kerülhetnek.

5. Állítson fel prioritásokat

Miután megegyezett, állítsa be őket a prioritáskezelő eszközökön. A ClickUp prioritások négy lehetőséget kínálnak: sürgős, magas, normál és alacsony. Ezeket a MoSCoW prioritásokká teheti.

Alternatív megoldásként a MoSCoW módszert egyéni státuszokkal is alkalmazhatja. Amikor a ClickUp-on meghatározza a feladatok prioritásait, írjon egy-két sort a megjegyzésekbe arról, hogy miért hozta meg ezt a döntést. Ez segíteni fog a jövőbeli prioritásmeghatározási munkákban.

6. Ellenőrizze a megvalósíthatóságot

A prioritások nem csak arról szólnak, hogy mi a fontos, hanem arról is, hogy mi valósítható meg az adott időkereten belül. Ne vállaljon túl sokat, és ne teljesítsen kevesebbet, csak azért, mert úgy gondolja, hogy minden elengedhetetlen.

Mielőtt elkötelezi magát egy terv mellett, vizsgálja meg az egyes csapattagok aktuális munkaterhelését és kapacitását. Használja az egyes feladatokra becsült időt a kapacitás szimulálásához. A Munkaterhelés nézet segítségével ellenőrizheti, hogy senki sem terhelt-e túl.

A ClickUp segítségével a megfelelő dolgokat helyezheti előtérbe

A termékcsapatoknak folyamatosan arra kell koncentrálniuk, ami jó az üzletnek és az ügyfeleknek. El kell távolítaniuk a figyelmet elterelő tényezőket. A projekt prioritásainak meghatározása tehát rendkívül fontos. A jó prioritás meghatározás ugyanolyan mértékben döntés arról, hogy mit kell tenni, mint arról, hogy mit nem.

A ClickUp projektmenedzsment eszköze pontosan ezt a célt szolgálja. A hierarchia, a feladatkezelés, a prioritások és az egyéni státuszok segítenek a csapatoknak hatékonyan megérteni és rangsorolni munkájukat.

A Workload nézetek segítenek biztosítani, hogy a prioritásba rendezett feladatok megvalósíthatók legyenek, a ClickUp Dashboards pedig segít a prioritások nyomon követésében. Próbálja ki még ma ingyen a ClickUp-ot, és hozza létre a megfelelő dolgot.